A plazmaadás egy rendkívül nemes cselekedet, amit sokan választanak, hogy segítsenek embertársaikon. Egy egész sor pozitív velejárója lehet, így például a rendszeres plazmaadás támogathat bennünket abban, hogy egészségesebb életmódra térjünk át. De lehetnek-e veszélyei? Erről lesz most szó.
Regeneráció a plazmaadás után
A vérplazma adás veszélyei csak akkor fenyegethetnek bennünket, ha nem tartjuk be a szabályokat – amelyek nagy része egyébként jogszabályban is rögzítve van. A legfontosabb a ferezis utáni regenerációra vonatkozik, ugyanis hiába szeretnénk mi akár naponta életeket menteni a plazmaadományunkon keresztül, ezt egészen egyszerűen nem tehetjük meg.
A szervezetünk nagyon rövid idő alatt képes regenerálódni, miután levették a plazmát, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs szüksége pihenőidőre. Még az erős és egészséges szervezetnek is kell egy kis szünet, hogy vissza tudja állítani és fenn tudja tartani az egyensúlyi állapotot.
A Plazma Centereknél – és a hozzájuk hasonló plazmaközpontoknál – ezért nagyon komolyan veszik a plazmaadások utáni szünetek betartását.
Mi is történik, amikor plazmát adunk?
A vérplazma tulajdonképpen a vérünk folyékony része, egy sárgás színű anyag, aminek a nagy része víz. A kisebb részben tartalmazott értékes alkotóelemeiből pedig életmentő gyógyszereket készítenek.
Bár a szervezetünk rendkívül rövid idő alatt, akár egy-két napon belül képes pótolni a ferezis során elveszített plazmát, mégis nagyon fontos, hogy hagyjunk neki kellő időt. Így az egészségünk még rendszeres plazmaadás esetén sem fog sérülni.
Ebből tehát láthatjuk, hogy a plazmaadás veszélyei csak akkor érinthetnének bennünket, ha a szervezet számára szükséges pihenőidőt nem tartanánk be.
Mennyi időt kell várni két plazmaadás között?
A legelkötelezettebb plazmaadó hősök számára egy kulcsfontosságú kérdés, hogy akkor ténylegesen mennyit is kell várni, mire újra jelentkezhetünk ferezisre.
Az egészséges emberek számára 48-72 óra kell ahhoz, hogy a vérplazma újra tudjon termelődni, ezért a jogszabály is minimálisan 72 óra regenerációt ír elő. Mivel azonban a plazmának nemcsak a térfogatát kell visszanyernünk, hanem az értékes alkotóelemeit is, ezért egy évben legfeljebb 45 alkalommal vehetünk részt plazmaadáson.
Honnan lehet tudni, hogy túl sokszor voltunk plazmát adni?
Ha a plazmaközpontok javaslatait betartjuk, akkor jellemzően semmilyen szövődménye nem lehet a plazmaadásnak. A túlságosan sok ferezis azt eredményezné, hogy nem tudnának a mi szervezetünk számára is értékes fehérjék, hormonok és egyéb anyagok újratermelődni, ami fáradékonysághoz, szédüléshez vagy gyengeségérzethez vezethet. Éppen ezért eszünkbe se jusson a szigorú jogszabályi rendszer kijátszása!
A plazmaadó hősök áldozatos munkájára nagy szükség van, de ne feledjük, hogy csak akkor fogunk tudni hosszú távon is segíteni embertársainknak, ha vigyázunk magunkra, és ügyelünk az észszerű plazmaadásra.
